mi a szökőár?
ha meg szeretné tudni, hogy egy szökőár hogyan keletkezik, és meg szeretné tudni, hogy az alapvetően miben különbözik egy szökőár-vagy töréshullámtól, látogasson el a Wikipedia weboldalára. Ez az informatív cikk szintén jó referenciaforrás, és linkeket tartalmaz a témával kapcsolatos informatív oldalakra. Ez magában foglalja a 2004-es Indiai-óceáni szökőár képeinek linkjeinek listáját is, amely megrázta a világot.
a szökőár geológiai perspektívájáról és arról, hogy miként gyűjti a lendületet a parthoz közeledve, látogasson el erre az oldalra.
a szökőár ökológiai hatása
a 2004-es Indiai-óceáni szökőár kétségtelenül az egyik legrosszabb volt, amit a világ valaha látott. Rövid időn belül a pusztítás nyomvonala a fél világot bejárta, és elképzelhetetlen nyomorúságot okozott.
látogasson el erre az oldalra, ahol részletesen beszámol a katasztrófa egyes országokra gyakorolt hatásáról és a környezeti következményekről. Különböző ügynökségek értékelési gyakorlatokat végeztek, hogy felmérjék a kár mértékét és a szökőár hosszú távú hatásait az élőhely és az ember jövőjére.
a következmények a halászok megélhetésének elvesztésétől a korallzátonyok, valamint a flóra és fauna ismeretlen károsodásáig terjednek, ahol a hullámok néhány mérföldnyire beljebb érkeztek. Az indonéz partok közelében lévő néhány törékeny területen évekbe telhet, amíg a korallzátonyok visszanyerik az egyensúlyt, és a mangrove-Állványok és a parti faültetvények megsemmisülhetnek vagy súlyosan érintettek lehetnek.
annyi tengervíz érkezik a szárazföldre, hogy a sótartalom egy másik olyan hatás, amely nemcsak a talajt kevésbé termékenyíti a növényzet támogatására, hanem növeli az erózióval, az éghajlatváltozás hatásaival és az élelmiszer-bizonytalansággal szembeni sebezhetőséget is.
az embereket viszont a halászat, a lakhatás és az infrastruktúra érintette a legsúlyosabban. A cunami ökológiai és gazdasági következményeiről itt olvashat részletesen. Rávilágít arra, hogy a földterületek visszanyerése a mezőgazdaság és a település számára, az üdülőhelyek létrehozása a magas kockázatú strandokon és a mangrove erdők ember általi drasztikus elvesztése növelte a cunami által okozott károkat.
felkészültünk egy újabb cunamira?
geológiailag a szökőár olyan, mint bármely más természeti jelenség, amelyet leginkább a bolygó természeti erői okoznak. Az embernek meg kell tanulnia tisztelni a természet erőit a fejlődés és a jobb lehetőségek keresésében.
a természetes partvonalak és a mangroveerdők ökoszisztémáinak válogatás nélküli átalakítása a garnélarák-tenyésztés, a városi települések, a turizmus fejlesztése és más gyakran szabályozatlan és nem tervezett emberi tevékenységek érdekében az elmúlt néhány évtizedben gyakran sokkal sebezhetőbbé teszi a part menti területeket és lakóit a cunamik hatalmas pusztító erejével szemben.
a cunamik megelőzésére és előrejelzésére irányuló globális erőfeszítések szükségessége széles körben megfogalmazódott a 2004-es katasztrófa után. A cunami figyelmeztető rendszerek című cikk rövid áttekintést nyújt a különböző figyelmeztető rendszerekről, valamint a világ minden táján egy figyelmeztető rendszer létrehozására irányuló nemzetközi erőfeszítésekről.
a Meteorológiai Világszervezet (WHO) hivatalos honlapján további információkat talál a más szintű erőfeszítésekről.
természetes akadályok a cunamik ellen: korallzátonyok és Mangrove-szigetek
a technológián kívül természetes akadályokat is használhatunk a természeti katasztrófák elleni védelemhez.
a korallzátonyok természetes hullámtörőként működnek, fizikai akadályt biztosítva, amely csökkenti a hullám erejét, mielőtt eléri a partot, míg a mangrove erdők természetes lengéscsillapítóként működnek, felszívva a pusztító hullámenergiát és pufferelve a part menti erózió ellen. További információ itt.
amikor a cunami lecsapott, sok halász menedéket keresett a mangrove-szigeteken, és túlélte. Valójában a kiterjedt károk egy részét el lehetett volna kerülni, ha az ember nem pusztította volna el a part menti területeken található Mangrove-okat.
a részletekért olvassa el: “a korallzátonyok és a mangrove természetes akadályként szolgálnak a cunamik ellen”. Látogasson el erre a linkre is, hogy megtudja, hogyan kell a szökőár által érintett területeknek rekonstruálni az életüket, szem előtt tartva a környezeti egyensúlyt. “Zöld rekonstrukció létfontosságú a szökőár következményeiben”. Kattintson az oldalak jobb oldalán található linkekre, hogy kövesse a WWF e kérdésekkel kapcsolatos lefedettségét.