klasszikus időszakSzerkesztés
Abydost az Iliász trójai szövetségesként említi, és Strabo szerint a trójai háború után Bebryces, majd később trákok foglalták el. Felvetődött, hogy a város eredetileg föníciai kolónia volt, mivel Aphrodite Porne temploma volt (Aphrodite a parázna) Abydoson belül. Abydost a Milézi gyarmatosítók telepítették le egyidejűleg Priapos és Prokonnesos városok alapításával KR. e. 670-ben. Strabo elmondta, hogy Gyges, Lydia királya, hozzájárulását adta a Miléziaiaknak Abydos letelepedéséhez; azt állítják, hogy ezt Milézi zsoldosok hajtották végre, hogy helyőrségként működjenek, hogy megakadályozzák a trák razziákat Kis-Ázsiába. A város a Tonhalexport virágzó központjává vált a magas hozam eredményeként tonhal ban, – ben Hellespont.
Abydos uralkodott Daphnis, egy pro-perzsa zsarnok, a 520-as években, de elfoglalták a Perzsa Birodalom 514-ben. I. Dárius az övét követően elpusztította a várost szkíta hadjárat 512-ben. E. 5.század elején részt vett a Jón felkelésben, azonban a város rövid időre visszatért a perzsa irányításhoz, mivel 480-ban, a második perzsa invázió Görögországba, I. Xerxész és a perzsa hadsereg áthaladt Abydoson Görögországba menetelve. A sikertelen perzsa invázió után Abüdosz az athéni vezetésű Delian Liga tagja lett, és a Hellespontine kerület része volt. Állítólag szövetségese volt, abüdosz ellenséges volt Athénnal szemben ebben az időben, és 4-6 talentumú phorosszal járult hozzá. Xenophon dokumentálta, hogy Abydos írásakor aranybányákkal rendelkezett Astyrában vagy Kremaste-ban.
a második peloponnészoszi háború alatt egy Dercylidas vezette spártai expedíció érkezett Abydosba I. E. 411 május elején, és sikeresen meggyőzte a várost, hogy hagyja el a Delian Ligát és harcoljon Athén ellen, ekkor tették meg harmost (parancsnok/kormányzó) Abydosból. A Spártai flottát Athén legyőzte Abydos KR.e. 411 őszén. Abydost az athéniak támadták meg Kr.e. 409/408 telén, de egy perzsa erő visszaverte pharnabazus, satrap (kormányzó) Hellespontine Phrygia. Dercylidas legalább C. 407-ig töltötte be az abydosi harmost hivatalát. Arisztotelész szerint Abydosnak ebben az időben oligarchikus alkotmánya volt. A Korinthoszi háború elején, kr.e. 394-ben, Agesilaus II, Sparta királya, abydoson keresztül Trákiába ment. Abydos a háború alatt Spárta szövetségese maradt, Dercylidas pedig a város harmostjaként szolgált 394-től addig, amíg anaxibius c. 390-ben; utóbbit Abydos közelében lesben ölte meg az athéni tábornok Iphicrates c. 389/388-ban. A. befejezésekor Korinthoszi háború, a Antalcidas béke KR.e. 387-ben Abydost a perzsa Birodalomhoz csatolták. A Perzsa Birodalomban Abydost a hellespontine Phrygia satrapy részeként igazgatták, és 368-ban Philiscus zsarnok uralkodott. E. 360-ban a város Iphiades zsarnok irányítása alá került.
hellenisztikus időszak
Abydos Perzsa ellenőrzés alatt maradt, amíg egy macedón hadsereg elfoglalta Parmenion, II.Fülöp tábornoka, KR. e. 336 tavaszán. 335-ben, miközben Parmenion ostromolta Pitane városát, Abydost egy perzsa hadsereg ostromolta Memnon Rodosz, arra kényszerítve Parmeniont, hogy hagyja abba Pitane ostromát, és vonuljon északra Abydos felmentésére. Sándor 334-ben Szesztoszból Abüdoszba utazott, majd délre Trója városába utazott, majd visszatért Abüdoszba. Másnap Alexandrosz elhagyta Abüdoszt, és seregét északra, Percotébe vezette. Sándor később királyi pénzverdét hozott létre Abydosban, valamint Kis-Ázsia más városaiban.
halála után Nagy Sándor KR.e. 323-ban Abydos, a satrapy részeként Hellespontine Phrygia, Babilon felosztása eredményeként Leonnatus irányítása alá került. A Triparadisus felosztása KR.e. 321-ben Arrhidaeus utódja Leonnatus mint satrap Hellespontine Phrygia.
302-ben, a Diadochi negyedik háborúja alatt Lüszimakhosz, Trákia királya átkelt Kis-Ázsiába, és megtámadta I. Antigonosz királyságát.a szomszédos Parium és Lampsacus városokkal ellentétben, amelyek megadták magukat, Abüdosz ellenállt Lüszimakhosznak és ostrom alá vették. Lysimachus kénytelen volt elhagyni az ostromot, azonban, megérkezése után a segélyerő által küldött Demetrius, király fia Antigonus I. szerint Polybius, a harmadik században, a szomszédos város Arisbe lett alárendelve Abydos. Dardanus városa szintén Abydos ellenőrzése alá került a hellenisztikus időszak egy bizonyos pontján. E. 281 után Abydos a Szeleukida Birodalom részévé vált. A várost III.Ptolemaiosz euergetes egyiptomi király hódította meg Kr. e. 245-ben, és Ptolemaiosz ellenőrzése alatt maradt legalább 241-ig, mivel Abüdosz a Pergamon Királyság KR. e. E. 200.
közben második macedón háború, Abydost ostromolta V. Fülöp, Macedónia királya, KR.E. 200-ban, amelynek során sok polgára inkább öngyilkosságot követett el, mintsem megadta magát. Marcus Aemilius Lepidus az ostrom alatt találkozott V. Fülöppel, hogy ultimátumot adjon a római szenátus nevében. Végül a város kénytelen volt megadni magát V. Fülöpnek az erősítés hiánya miatt. A macedón megszállás a Flamininus béke a háború végén, KR.e. 196-ban. Ebben az időben Abydos lényegében elnéptelenedett és részben tönkrement a macedón megszállás következtében.
KR.e. 196 tavaszán Abydost elfoglalta Antiochus III, Megas Basileus a Szeleukida Birodalom, aki Kr. e. 192/191-ben felújította a várost. Antiochus később kivonult Abydosból a Római-Szeleukida háború, lehetővé téve ezzel a római hadsereg szállítását Kis-Ázsiába KR.e. 190 októberéig. Dardanust később felszabadították Abydene ellenőrzése alól, és a Apameai szerződés KR.e. 188-ban visszatért Abydos a Pergamon Királysághoz. A tornaterem aktív volt Abydos a 2.században.
római kori időszak
III.Attalosz, Pergamon királya KR. e. 133-ban bekövetkezett halála után Rómára hagyta királyságát, így Abüdosz Ázsia tartomány része lett. Az aranybányák Abydos at Astyra vagy Kremaste közel voltak kimerültség idején volt Strabo írt. A várost az ázsiai tartomány Telonia (custom houses) közé sorolták a lex portorii Asiae 62-ben, és a conventus Iuridicus Adramytteum részét képezte. Abydos szerepel a Tabula Peutingeriana és Antonine útitervben. Az Abydos pénzverde a 3.század közepén megszűnt.
úgy tartják, hogy Abydos, Sestos és Lampsacus, nevezik az egyik a “három nagy főváros” a Római Birodalom Weil Annitce, a 3.századi kínai szöveg. A város volt a Vámgyűjtés központja a Márvány-tenger déli bejáratánál, amelyet egy komes ton Stenon (a szoros grófja) vagy egy archon a 3.századtól az 5. századig. U. 6.században I. Justinianus császár bevezette a komes Abydou hivatalát, amelynek feladata a vám beszedése Abydosban.
középkori időszakSzerkesztés
I. Márton pápa 653 nyarán Abüdoszban pihent, miközben Konstantinápolyba tartott. A 7.századi adminisztratív reformok eredményeként Abydost a téma részeként kezelték Opsikion. Az abydosi kommerkiarios irodáját először a 7.század közepén tanúsítják, később pedig néha a parafilax, az erőd katonai kormányzója, amelyet a 8. században vezettek be, ekkor komes ton stenon irodáját említik utoljára.
a 7. század után Abydos jelentős tengeri kikötővé vált. Maslama ibn Abd al-Malik Konstantinápoly elleni hadjárata során 717 júliusában átkelt Trákiába Abydosnál. Az abüdoszi arkhón hivatalát a 8.század végén állították helyre, és egészen a 9. század elejéig fennmaradt. 801-ben Irene császárné csökkentette az Abydosban beszedett kereskedelmi tarifákat. I. Nikephoros császár, Irene utódja adót vezetett be a városon kívül vásárolt rabszolgákra. A város később az Égei-tenger témájának részévé vált, és egy tourmarches székhelye volt.
Abydost egy arab flotta menesztette Tripoli Leó 904-ben, miközben Konstantinápolyba tartott. Bardas Phokas lázadását császár legyőzte Basil II nál nél Abydos KR.U. 989-ben. 992-ben a velenceiek kedvezményes kereskedelmi tarifákat kaptak Abydos különleges kiváltságként. A 11. század elején Abydos külön parancsnokság székhelye lett, és Abydos Strategos (kormányzó) hivatalát először 1004-ben említik, a Hellespont északi partja és a Márvány-tenger szigetei felett.
1024-ben egy Rusz rajtaütés egy bizonyos Krizocheir vezetésével legyőzte a helyi parancsnokot Abydosnál, és dél felé haladt a Hellesponton keresztül. Kövesd a manzikerti csata, Abydost a szeldzsuk törökök foglalták el, de Kr.U. 1086-ban helyreállították, ebben az évben Leo Kephalast nevezték ki Abydosi katepanónak. Abydos népessége valószínűleg ebben az időben nőtt az északnyugatról érkező menekültek érkezése következtében Anatólia akik elmenekültek a törökök előrenyomulása elől. 1092/1093-ban a várost megtámadta Tzachas, egy török kalóz. I. Manuel Komnenos császár a 12.század végén javította meg Abydos erődítményeit.
a 13.századra a Lampsacus és Kallipolis közötti átkelés egyre gyakoribbá vált, és nagyrészt felváltotta az Abydos és Sestos közötti átkelést. A negyedik keresztes hadjárat során, 1204-ben a velenceiek elfoglalták Abüdoszt, majd Konstantinápoly kifosztása és a Latin birodalom megalakulása után Balduin császár az Abydos és Adramyttium közötti földet fivérének, Flandriai Henriknek adta. Henrik Flandria átment Abydos November 11-én 1204-ben folytatta menetelését Adramyttium. Abydost a Nicaea Birodalom, a Kelet-Római Birodalom utódállama, 1206-1207-es offenzívája során, de a Latin Birodalom 1212-1213-ban visszahódította. A várost később császár helyreállította János III Vatatzes. Abydos hanyatlása a 13.században következett be, és végül 1304 és 1310/1318 között elhagyták a török törzsek fenyegetése és a régió feletti Római ellenőrzés szétesése miatt.