a levegő nagyon nem hatékony közeg az alacsony frekvenciájú rezgések transzducerből az emberi testbe történő átvitelére. A rezgésforrás mechanikus csatlakoztatása az emberi testhez azonban potenciálisan veszélyes kombinációt biztosít. Az amerikai űrprogram, aggódva a rakétarepülés űrhajósokra gyakorolt káros hatásai miatt, olyan rezgésteszteket rendelt el, amelyek rezgőasztalokra szerelt pilótafülke üléseket használtak a “barna hang” és más frekvenciák közvetlen továbbítására az emberi alanyoknak. Nagyon magas, 160 dB-es teljesítményszintet értek el 2-3 Hz frekvencián. A vizsgálati frekvenciák 0,5 Hz-től 40 Hz-ig terjedtek. A vizsgálati alanyok motoros ataxiát, hányingert, látászavart, csökkent feladatteljesítményt és kommunikációs nehézségeket szenvedtek. Ezeket a teszteket a kutatók feltételezik, hogy a jelenlegi városi mítosz magja.
2005 februárjában a MythBusters televíziós show tizenkét Meyer Sound 700 lóerős mélysugárzót használt-ezt a modellt és mennyiséget használták a nagyobb rock koncertekhez. A kiválasztott mélysugárzó modell normál működési frekvenciatartománya 28 Hz-től 150 Hz-ig terjedt, de a MythBusters 12 burkolatát kifejezetten a mélyebb basszus kiterjesztéshez módosították. Roger Schwenke és John Meyer irányították a Meyer Sound csapatot egy speciális tesztberendezés kidolgozására, amely nagyon magas zajszintet produkálna infravörös frekvenciákon. A mélysugárzók hangoló portjait blokkolták, bemeneti kártyáikat pedig megváltoztatták. A módosított szekrényeket nyitott gyűrűs konfigurációban helyezték el: négy halom három mélysugárzó. A tesztjeleket egy SIM 3 audio analizátor generálta, szoftverét infravörös hangok előállítására módosították. A 4189-es modell mérőmikrofonjának csillapított jelével táplált, br ons & kj Kb zajszint-elemző készülék hangnyomásszinteket jelenített meg és rögzített. A műsor házigazdái 5 Hz-es frekvenciasorozatot próbáltak ki, elérve a 120 decibel hangnyomást 9 Hz-en, a 153 dB-t pedig 20 Hz feletti frekvenciákon, de a pletykált fiziológiai hatások nem valósultak meg. A tesztalanyok mind fizikai szorongásról és légszomjról számoltak be, még egy kis hányingerről is, de ezt a házigazdák elvetették, megjegyezve, hogy az ilyen frekvenciájú és intenzitású hang gyorsan mozgatja a levegőt a tüdőbe és a tüdőbe. A műsor kijelentette, hogy a brown note mítosz “lebukott.”