a szorongás és az érzelmi reakciók központi szerepet játszanak a dadogás számos elméletében, például hogy a dadogó személyek hajlamosak érzelmileg érzékeny temperamentumra. Megvizsgálták és elemezték a dadogás és a temperamentum vagy személyiség bizonyos vonásai közötti lehetséges kapcsolatot, különös tekintettel az időbeli viszonyokra (pl., mi jön először). Következetesen azt találták, hogy az óvodáskorú gyermekek, akik dadognak (csoportként), nem mutatnak hajlamot a félénkség vagy a társadalmi szorongás emelkedett Temperamentumos vonásaira, összehasonlítva a nem dadogó gyermekekkel. Jelentős csoportkülönbségeket azonban ismételten jelentettek a figyelmetlenséggel és hiperaktivitással/impulzivitással kapcsolatos tulajdonságok tekintetében, amelyek valószínűleg a dadogó gyermekek egy alcsoportját tükrözik. A rendelkezésre álló adatok nem állnak összhangban azzal a javaslattal, hogy a tartós dadogás kockázatát növeli a dadogó gyermekek érzelmileg reaktív temperamentuma. A beszéddel kapcsolatos társadalmi szorongás sok esetben dadogás, felnőttkor előtt alakul ki. A dadogó felnőttek szociális szorongásának csökkentése önmagában nem tűnik a beszéd folyékonyságának jelentős javulásához. A vizsgálatok nem mutattak ki összefüggést a dadogás motoros tüneteinek súlyossága és a Temperamentumos tulajdonságok között. Azt javasolják, hogy a dadogás szituációs variabilitása, a társadalmi összetettséghez kapcsolódóan, a társadalmi megismerés beavatkozásának hatása, nem pedig közvetlenül a társadalmi szorongás érzelmeiből. Összefoglalva, az áttekintésben szereplő tanulmányok erős bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a dadogó személyeket nem jellemzik a szorongás alkotmányos vonásai vagy hasonló konstrukciók.
oktatási célok: Ez a cikk áttekintést és elemzést nyújt a szorongás, a temperamentum és a személyiség tanulmányairól, amelynek célja az ok-okozati összefüggések tisztázása. Az olvasók képesek lesznek (a) megérteni az adatok méretének és eloszlásának fontosságát a csoportkülönbségek értelmezésében; (b) megérteni az időbeli kapcsolatok szerepét az ok és okozat értelmezésében; (c) a dadogással kapcsolatos szorongással, temperamentummal és személyiséggel kapcsolatos tanulmányok eredményeinek megvitatása; és (d) a dadogás szituációs variációinak és a társadalmi megismerés lehetséges szerepének megvitatása.