egy tipikus esőcsepp átmérője körülbelül 2 mm, egy tipikus felhőcsepp átmérője 0,02 mm, a tipikus felhő kondenzációs mag (aeroszol) átmérője pedig 0,0001 mm vagy 0,1 km vagy annál nagyobb. A levegőben lévő felhő kondenzációs magok száma mérhető, köbcentiméterenként 100-1000 között mozog. A légkörbe befecskendezett CCN-ek teljes tömegét egy év alatt 2×1012 kg-ra becsülték.
sokféle légköri részecske létezik, amelyek CCN-ként működhetnek. A részecskék állhatnak porból vagy agyagból, koromból vagy feketeszénből gyepekből vagy erdőtüzekből, tengeri só óceánhullám spray-ből, korom gyári füstölőkből vagy belső égésű motorokból, vulkáni tevékenységből származó szulfát, fitoplankton vagy kén-dioxid oxidációja és illékony szerves vegyületek oxidációjával képződő másodlagos szerves anyag. Ezeknek a különböző típusú részecskéknek a képessége, hogy felhőcseppeket képezzenek, méretüktől és pontos összetételüktől függően változik, mivel ezeknek a különböző alkotórészeknek a higroszkópos tulajdonságai nagyon eltérőek. A szulfát és a tengeri só például könnyen felszívja a vizet, míg a korom, a szerves szén és az ásványi részecskék nem. Ezt még bonyolultabbá teszi az a tény, hogy sok kémiai faj keverhető a részecskékben (különösen a szulfát és a szerves szén). Továbbá, míg egyes részecskék (például korom és ásványi anyagok) nem hoznak létre nagyon jó CCN-t, jégmagként működnek a légkör hidegebb részein.
a CCN-ek száma és típusa befolyásolhatja a csapadékmennyiséget, az élettartamot és a felhők sugárzási tulajdonságait, valamint a mennyiséget, és így hatással lehet az éghajlatváltozásra; a részletek nem jól ismertek, de kutatás tárgyát képezik. Arra is spekulálnak, hogy a napváltozás a CCN-eken keresztül befolyásolhatja a felhő tulajdonságait, és ezáltal befolyásolhatja az éghajlatot.
