a hangulat az érzés állapota vagy minősége egy adott időpontban. A hangulatot befolyásoló biológiai tényezők felfedezésekor nehéz tudományos bizonyítékokat találni. A hangulat pszichológiai vizsgálata elméletekre épül. Az agy tanulmányozása során azonban sokat fedeztek fel. Az alábbiakban felsorolunk néhány elméletet és az elme tanulmányozásának területeit, amelyeket az elme ismereteinek továbbfejlesztésére használunk.
szomatikus elméletek
Lásd még szomatikus elméletek
az érzelmek szomatikus elméletei azt állítják, hogy a testi válaszok elengedhetetlenek az érzelmekhez, nem pedig az ítéletekhez. Az 1880-as években William James szolgáltatta az ilyen elméletek első modern változatát. A James-Lange-elmélet, amelyet sokan mestermunkájának tekintenek, a 20.században elvesztette a kedvét, de az utóbbi időben visszanyerte népszerűségét, nagyrészt olyan teoretikusoknak köszönhetően, mint John Cacioppo, Ant Adapnio Dam, Joseph E. LeDoux és Robert Zajonc, akik képesek fellebbezni a neurológiai bizonyítékokra.
Neurobiológiai elméletek
Lásd még Neurobiológiai elméletek
a limbikus rendszer neurális feltérképezésével végzett felfedezések alapján az emberi érzelem neurobiológiai magyarázata az, hogy az érzelem az emlősök agyának limbikus rendszerében szervezett kellemes vagy kellemetlen mentális állapot. Ha megkülönböztetnénk a hüllők reaktív válaszaitól, akkor az érzelmek az emlősök általános izgalmi mintáinak kidolgozásai lennének, amelyekben a neurokémiai anyagok (például a dopamin, a noradrenalin és a szerotonin) fokozzák vagy csökkentik az agy aktivitási szintjét, amint az a testmozgásokban, gesztusokban és testtartásokban látható. Ez a hipotézis, miszerint a szinaptikus plaszticitás a tanulás és a memória alapjául szolgáló idegi mechanizmusok fontos része, ma már széles körben elfogadott.
kognitív elméletekszerkesztés
Lásd még kognitív elméletek
a kognitív pszichológiában az emberi elme strukturált rendszer az információk kezelésére. Számos elmélet szerint kognitív tevékenységekre, például ítéletekre, értékelésekre vagy gondolatokra van szükség az érzelem kialakulásához. Richard Lazarus ezt azzal érvel, hogy meg kell ragadni azt a tényt, hogy az érzelmek valamiről szólnak, vagy szándékosak. Az ilyen kognitív tevékenység lehet tudatos vagy tudattalan, és lehet, hogy nem fogalmi feldolgozás.
Donald Eric Broadbent 1958-ban írt Perception and Communication című könyve volt az első teljes egészében az emberi információ feldolgozásának szentelt könyv. Ez a könyv bevezette a korlátozott kapacitású és figyelemfelkeltő tárolórendszerek (memóriák) fogalmát, mint a bejövő információk szűrésének mechanizmusát.