a múlt héten Trump elnök saját határideje volt annak eldöntésére, hogy új vámokat vezet-e be az autóimportra. Bár hivatalos bejelentést nem tettek, az elnök várhatóan másodszor is késlelteti a tarifákat.
az első késedelem májusban történt, amikor az elnök utasította az Egyesült Államok Kereskedelmi képviselőjét, hogy halassza el a vámokat, és ehelyett folytassa az autofókuszú kereskedelmi tárgyalásokat Japánnal, az Európai Unióval és más, az Egyesült Államokba irányuló nagy exportmennyiséggel rendelkező nemzetekkel. Most az automatikus tarifák fenyegető veszélye a végtelenségig meghosszabbodik, az amerikai importőrök és a nemzetközi kereskedelmi rendszer tartós bizonytalanságban tartása.
az új automatikus tarifák lehetősége az autóimport nemzetbiztonsági vizsgálatát követi, amelyet az elnök tavaly az 232 kereskedelmi bővítési törvényének 1962 szakasza alapján rendelt el. Bár a vizsgálat eredményeit soha nem hozták nyilvánosságra, a Kereskedelmi Minisztérium (DOC) állítólag megállapította, hogy az autók és autóalkatrészek behozatala veszélyezteti az Egyesült Államokat. nemzetbiztonság-az elnök felhatalmazása arra, hogy tarifákat szabjon ki az autókra.
az autók nemzetbiztonsági vizsgálata a harmadik ilyen jellegű volt. Az elnök korábban elrendelte a Section 232 acél és alumínium vizsgálatait, a DOC megállapításait felhasználva indoklásként új vámok kivetésére Kanadára, Mexikóra, az Európai Unióra és más országokra. Ezek a vámok, valamint az elnök által Kínára kivetett, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra kivetett új vámok több mint 520 milliárd dollárnyi import után emelték az adókat, és évente több mint 100 milliárd dollárral növelték az Országos költségeket.
ha az elnök úgy dönt, hogy tovább lép az automatikus tarifákkal, a fogyasztói költségek még tovább nőnek. A tarifák kétféle módon emelnék az árakat: az autókra vonatkozó tarifák ártanának a fogyasztóknak az importált járművek árcédulájának emelésével, míg az autóalkatrészekre vonatkozó tarifák növelnék az amerikai autógyártók költségeit, amelyek az autóimportot használják a termelésben. Ezenkívül a tarifák sértenék a hazai autógyártókat azáltal, hogy csökkentenék az új gyárakba vagy munkavállalókba történő beruházásokhoz rendelkezésre álló készpénzüket. Ez a csökkentés viszont lassítaná a gazdasági növekedést – csakúgy, mint az elnök Kínára és másokra kivetett korábbi vámjai. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal becslése szerint 2029-re az elnök vámjai 0,1 százalékkal csökkentik az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) növekedését, a háztartások reáljövedelmének szintjét pedig 0,2 százalékkal.
az elnök célja az automatikus tarifák bevezetésében szintén téves. A tarifák célja az, hogy a külföldi gyártású autók viszonylag drágábbak legyenek, mint az amerikai gyártású autók, növelve az amerikai autógyártók eladásait. Az elnök szerint ” az amerikai tulajdonban lévő r&D és a gyártás létfontosságú a nemzetbiztonság szempontjából. Az autók és autóalkatrészek importjának növekedése azonban versenyelőnyhöz juttatta a külföldi tulajdonú gyártókat az amerikai gyártókkal szemben.”Ez érthető cél, de a mai integrált globális gazdaságban a tarifák valószínűleg nem érik el a kívánt hatást.
egy autót szinte soha nem gyártanak egyetlen országban. Például a Ford Ranger kisteherautó Mexikói motorral készül, és csak 35% – ban tartalmaz amerikai és kanadai tartalmat. Alternatív megoldásként a Top 10 legtöbb amerikai gyártású autó közül hatot 2019-ben a Honda és az Acura külföldi autógyártók gyártottak. Ennek eredményeként az autóalkatrészekre vonatkozó tarifák növelnék az Egyesült Államokban gyártott járművek költségeit. A kész járművekre kivetett vámok arra ösztönöznék a külföldi autógyártókat, hogy több amerikai gyártóüzemet nyissanak meg, ami pozitív gazdasági következményekkel jár, de nem olyan, amelyet nemzetbiztonsági szükségszerűség motivál.
a neten a tarifák ártanának az amerikai fogyasztóknak és a gazdaságnak. A Center for Automotive Research becslése szerint az összes autóimportra kivetett 25 százalékos vám 4470 dollárral, az importált járművek átlagára pedig közel 7000 dollárral emelkedne. Ahogy a járműeladások csökkennek, néhány autógyártó és sok márkakereskedő kénytelen lesz csökkenteni a munkaerőt, és a gazdaság zsugorodni fog. A tanulmány azt is megállapította, hogy a vámok 59 milliárd dollárral csökkentenék az Egyesült Államok GDP-jét, és 715 000 amerikai munkahelyet semmisítenének meg.
a járműárak növekedése csökkentené a fogyasztók vásárlóerejét, csökkentve a rendelkezésre álló jövedelmüket. Az Adóalapítvány becslése szerint az autókra vonatkozó 232. szakasz vámjai 73 milliárd dolláros adóemelést jelentenének, ami az összes adófizető átlagos adózás utáni jövedelmét 0,47 százalékkal csökkentené. Ez az adóemelés aránytalanul megterhelné az alacsonyabb jövedelmű személyeket: a jövedelemelosztás alsó 80 százalékában lévők adózás utáni jövedelmük 0,49 százalékkal, míg a felső egy százalék adózás utáni jövedelme 0,39 százalékkal csökkenne.
Hasonlóképpen, a kereskedelmi partnerség becslése szerint a 232. szakasz az autókra vonatkozó vámok csökkentenék az Egyesült Államokat. A GDP 18 milliárd dollárral, az export 1,9 százalékkal, az import 2,7 százalékkal csökken évente. A személygépkocsikra és autóalkatrészekre kivetett 25 százalékos vám nettó 157 000 munkahely csökkenését eredményezné. A gépjármű-és alkatrészgyártás nettó 92 000 munkahelyet teremtene, míg más gyártási típusok mintegy 45 000 munkahelyet veszítenének a magasabb importköltségek és az ebből eredő gazdasági lassulás miatt. A szolgáltatási szektort sújtaná a legsúlyosabban, ahol közel 200 000 munkahely szűnne meg. E munkahelyek közül sok olyan iparágakban lenne, mint az építőipar, valamint a szakmai és üzleti szolgáltatások, amelyek a veszélyeztetett feldolgozóipari ágazatokhoz kapcsolódnak.
a fenti elemzések nem vették figyelembe a megtorlás negatív hatásait, ami szinte biztos eredmény, ha az elnök automatikus tarifákat vezet be. A Peterson Institute for International Economics elemzése szerint az autóimportra kivetett amerikai vámok és az autóexport elleni várható megtorlás közel 4 százalékkal csökkentenék az autóipar termelését, és 624 000 amerikai munkahelyet szüntetnének meg, szemben az 1-es értékkel.5% – kal csökken az autógyártás és 200 000 munkahely szűnik meg, ha nincs megtorlás.
Trump elnök a kereskedelmi tárgyalások elsődleges eszközeként vámokat állapított meg. Sajnálatos módon nem érdemeltek érdemi tárgyalási sikereket az elnöknek. Ezek azonban ártottak az amerikai fogyasztóknak, és megakadályozták, hogy a gazdaság elérje azt a növekedést, amelyet egyébként volna. Az automatikus tarifák előrehaladása súlyosbítaná ezt a gazdasági kárt.