úgy gondolják, hogy a karibi lemez létrehozását okozó mozgás a Kenozoikumban kezdődött, de a formáció történetéről még mindig vita folyik (Bachmann, 2001). Jelenleg a karibi lemez északi és délkeleti határai mentén sztrájk-csúszási hibák vannak, amelyek lehetővé teszik a kelet felé történő mozgást az Észak-és dél-amerikai lemezekhez képest. Különösen az északi határ bal oldali, míg a déli határ jobb oldali (Mann, 1999). Ez a kelet felé irányuló mozgalom a késő eocénben kezdődött, és a késő Oligocénben szilárdan megalapozott. A beavatás miatt a Puerto Rico-árok átalakult a jelenlegi átalakítási hibává (Malfait and Dinkelman, 1972). A lemez nyugati szélén egy folyamatos szubdukciós zóna található, ahol a kókusz, a Panama és az Észak-Andok lemezek mind a karibi lemezhez kapcsolódnak. A Cocos lemez A Karibi lemez alatt vezet, míg a karibi lemez mind a Panama lemez, mind az Észak-andoki lemez alatt vezet. Úgy gondolják, hogy ez a késő eocénben kezdődött, amikor több árkot egyesítettek egy bonyolult rendszerben, ami folyamatos szubdukciós zónát és széles körű vulkanizmust okozott Közép-Amerika nyugati szélén (Malfait and Dinkelman, 1972). A keleti határon is van szubdukció, mivel a dél-és észak-amerikai lemezek óceáni kérge a Karib-tenger alá kerül (Mann, 1999). A késő Krétakortól a kora harmadikig terjedő Aves-dagály mentén mind az alulrobbanás, mind a sztrájk-csúszás mozgása a szubdukció kezdetét jelenti, a jelenlegi Kis-Antillák íve pedig a vulkanizmus eocén-holocén keleti irányú vándorlását jelenti (Malfait and Dinkelman, 1972).