kamrai septum szakadás
a miokardiális szakadás miatti kamrai septumhiány a pretrombolitikus korszakban az összes AMIs 1-2% – át, az összes halálos infarktus legfeljebb 5% – át jelentette.119 a sztreptokináz és szöveti plazminogén aktivátor elzáródott koszorúér-artériákhoz globális hasznosítása (Gusto-1) vizsgálatban a kamrai septum ruptura incidenciája csak 0,2% volt (84 a 41 021 bevont betegből), ami arra utal, hogy a trombolitikus terápia csökkentette a ruptura incidenciáját.A közelmúltban 120 elsődleges perkután koszorúér-beavatkozásról is beszámoltak a kamrai septum repedése előfordulásának csökkentéséről.121 szakadás csak transzmurális infarktus jelenlétében fordul elő, amely a nekrotikus zónában lévő vérzésből ered. A kamrai septum defektus kialakulásának független kockázati tényezői hasonlóak a papilláris izomtöréshez, és magukban foglalják az első infarktust, az előrehaladott életkorot (>65), a magas vérnyomást és a női nemet.122 123 ezenkívül magasabb az előfordulási gyakoriság azoknál a betegeknél, akiknek anamnézisében nem szerepelt korábbi angina, és egyetlen ér eloszlásában infarktusok voltak.122,123 így a septum repedése valószínűbb egyetlen artéria hirtelen elzáródása után, amely vaszkularizálja azt a területet, amelyre kevés a biztosíték áramlása. A papilláris izomtöréstől eltérően a kamrai septum repedése azonos gyakorisággal fordul elő az anterior (LAD) és az inferior (RCA) infarktusban szenvedő betegek körében, de ritkábban azoknál, akiknél laterális (bal circumflex artéria) infarktus van.124
a pretrombolitikus korszakban a kamrai septum repedése általában az AMI után 3-6 nappal jelentkezett, míg a korai trombolitikus terápiával járó legtöbb kamrai septumrepedés a kezelés után 24 órán belül a csúcs előfordulási idején jelentkezik.120 így, bár az időben történő trombolitikus terápia csökkenti a szakadás sebességét, a trombolízis után általában korábban fordul elő. A mellkasi fájdalom kialakulását követően több mint 12 órával késleltetett trombolitikus terápia növelheti a kamrai septum szakadás előfordulását.125
a kamrai septum ruptúrában szenvedő betegek általában visszatérő mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, hirtelen hipotenzióval vagy sokkkal járnak. 50% – ánál jelentkezik, de klinikailag nehéz lehet megkülönböztetni az akut súlyos MR-től, és LV-elégtelenséggel vagy pulmonalis hypertoniával viszonylag lágy lehet. Különleges EKG-változások társulhatnak a septum szakadásának fokozott valószínűségével. Nemrégiben kimutatták, hogy anterior miokardiális infarktusban szenvedő betegeknél az ST szegmens emelkedésével az összes alsó EKG-vezetésben az elülső vezetékek mellett a kamrai septum repedése 9-ben történt 21 betegből (43%), de ezek az EKG-változások csak 10-ben voltak jelen 275 beteg (3,6%) azok közül, akiknek nem volt septum repedése.126
az ágy melletti echokardiográfia nagyon érzékeny és specifikus a kamrai septum szakadás diagnosztizálásában.117 az infarktus kiterjedését echokardiográfiával könnyen diagnosztizálják, és jellemzően a törés előtt következik be. Kamrai septum törés eredő elzáródása a RCA általában akkor fordul elő a bazális inferior septum, (ábra. 14-5), valamint kamrai septum törés után akut elülső MI leggyakrabban fordul elő a disztális egyharmada a septum (ábra. 14-6). A kamrai septum törések többszörösek lehetnek, és gyakran a myocardiumon keresztül serpiginosak. Amikor a kamrai septum repedése klinikailag gyanítható, gyakran nem konvencionális képalkotó síkokat kell használni, először színes Dopplerrel a hiba, majd 2D képalkotással. A sugár szélessége színáramlás szerint Doppler korrelál a műtét során mért hiba méretével.127 bár a folyamatos hullámú Dopplerrel mért kamrai septum defektus csúcsgradiense lehetővé teszi az RV szisztolés nyomásának becslését, a mérést óvatosan kell alkalmazni olyan betegeknél, akiknek komplex hibái közvetett traktusokat eredményeznek a szívizomon keresztül.127 az emelkedett RV nyomás kapcsolódó echokardiográfiás eredményei közé tartozik az RV dilatáció, csökkent RV szisztolés funkcióés Paradox szeptális mozgás. A megnövekedett RA nyomás jelei közé tartozik az RA dilatáció, az interatrialis septum balra történő meghajlása a szívciklus alatt, valamint az alsó vena cava sokasága. Ha a TTE nem optimális, akkor a TEE nagyon pontos, a hiba helyének jobb körvonalazásával, a morfológiával és a többszörös hibák jelenlétével.128
bár a kamrai septum repedése magas halálozási arányt hordoz, sürgős műtéttel vagy anélkül, az echokardiográfia segíthet a betegek kockázati rétegződésében. A komplex septum szakadások és az RV érintettsége a káros klinikai kimenetel jelentős meghatározói.128 a hátsó septum megrepedése az inferior MI után magasabb halálozási arányhoz kapcsolódik, amely a kapcsolódó RV diszfunkció mértékéhez kapcsolódik.124 129 ezenkívül a hátsó septum törések általában összetettebbek, és távoli myocardialis érintettséggel járnak. Ezzel szemben az elülső septum defektusok gyakrabban közvetlen irányúak, és diszkrét myocardialis régiót tartalmaznak. A rossz prognózis legerősebb mutatója a kardiogén sokk kialakulása, amely akár 90% – os halálozási arányhoz is kapcsolódik.129 úgy tűnik, hogy a korai műtét javítja a túlélést, ha kardiogén sokk van jelen, a SOKKVIZSGÁLAT nyomozói 19% – os túlélési arányt jelentettek a műtéti úton kezelt csoportban, szemben az orvosilag kezelt csoport 5% – ával.124 ha a beteg orvosilag stabilizálható, az operatív mortalitás javulhat, ha a műtéti javítás az eseményt követő 6 hétig késik.123 kiválasztott betegeknél a konzervatív megközelítés megfelelő lehet, és jó középtávú eredménnyel járhat. Egy nemrégiben készült jelentés 7 beteget írt le 27 MI utáni kamrai septum szakadás, akik nem estek át műtéten, és átlagosan körülbelül 3 évig követték őket. Mind a hét beteg egyetlen érbetegségben, kis defektusméretben (átlagosan 9,8 mm), minimális balról jobbra söntben és megőrzött RV funkcióban szenvedett.130 bizonyos klinikai helyzetekben mérlegelni kell az eszköz perkután lezárását, rövid távú sikeres eredményről szóló esetjelentésekkel.131