a perkután ballon valvuloplasztika technikájában egy vagy több nagy ballont helyeznek perkután, majd felfújják egy sztenotikus szelepen az elzáródás mértékének csökkentése érdekében. Jelenleg az eljárást pulmonikus, mitrális vagy aorta stenosisban szenvedő betegeknél végzik. Az eredmények a szelep típusától és a beteg korától függően változnak. Pulmonikus stenosisban szenvedő betegeknél a ballon valvuloplasztika biztonságosan elvégezhető, az eredmények kiválóak. Ezért sok intézményben ez a választott eljárás az izolált pulmonikus stenosis kezelésére. Mitralis stenosisban szenvedő betegeknél az eredmények a sztenotikus szelep morfológiai jellemzőitől függenek. Az erősen meszesedő és fibrotikus mitrális szelep szórólapokkal rendelkező betegeknél az eljárás kockázata megnő, és az eredmények nem optimálisak. Tapasztalt kezekben azonban a ballon valvuloplasztika kiválóan alkalmas hajlékony, nem kalcifikált mitrális szeleppel rendelkező betegek vagy azok számára, akiknek a műtét rendkívül magas kockázatot jelent. A ballon valvuloplasztika alkalmazása aorta stenosis esetén a törékeny, idős betegre korlátozódott, aki vagy nem műtéti jelölt, vagy nagy a kockázata a műtétnek. Bár a halálozás és a restenosis aránya magas a rövid távú nyomon követés során, az aorta ballon valvuloplasztika a tünetek enyhítését biztosítja sok olyan betegnél, akik egyébként nem tudtak volna beavatkozni. Hosszú távú nyomon követés szükséges a ballon valvuloplasztika kardiológiai végső szerepének meghatározásához.