megbeszélés
ez a legnagyobb felmérés, amely a betegek által jelentett adatokat elemzi a gluténmentes étrend prevalenciájáról egy nyugati IBD populációban. Ebben az Internet alapú kohorszban az összes beteg közel 20% – a számolt be arról, hogy kipróbálta a GFD-t, 8% pedig jelenleg GFD-t próbált. Ez lényegesen magasabb százalék, mint a jelenlegi 0,5% – os GFD prevalencia a celiakia nélküli egyének körében az USA-ban.5 a betegek több mint fele számolt be a tünetek javulásáról és közel 40%-kal kevesebb IBD fellángolásról, miközben GFD-t kapott. Ez a megfigyelés arra utal, hogy az IBD betegek egy alcsoportjában a glutén bélrendszeri (hasmenés, puffadás, hasi fájdalom) és extraintesztinális (fáradtság, hányinger) tüneteket okozhat. A GFD hasonló hatásait írták le irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél, jelezve a glutént tartalmazó élelmiszerek potenciális kiváltó hatását gluténérzékeny betegeknél.9-11
az NCGS-t a celiakia kizárásával határozzák meg, beleértve a negatív celiakia szerológiákat és/vagy a normál bélszerkezetet és a negatív immunglobulin (Ig)E-közvetített allergiás teszteket a búzára. Továbbá, hogy megfeleljen az NCGS kritériumainak, az IBS típusú tünetek klinikai tüneteinek javulnia kell a glutén megvonása után, a glutén bevétele után pedig súlyosbodnia kell. Az NCGS-ben szenvedő betegek gluténre adott specifikus reakciója jelenleg vitatott.12 Biesiekierski et al a közelmúltban kimutatta, hogy a glutén önmagában nem lehet A bűnös az IBS típusú tünetekért a korábban diagnosztizált NCGS-ben szenvedő betegeknél, hanem az alacsony fermentálható, rosszul felszívódó, rövid láncú szénhidrátok (fermentálható, oligo -, di -, monoszacharidok és poliolok; FODMAP) lehetnek felelősek ezekért a hatásokért.13 ezenkívül a glutén nem vált ki gyulladásos választ a duodenumban NCGS-ben szenvedő betegeknél.14 az NCGS diagnózisáról a felmérésünkben részt vevő válaszadók közel 5% – a számolt be. Eddig IBD-ben szenvedő betegeknél végzett vizsgálatok a gluténre adott gyulladásos válaszokat nyombél-vagy vastagbélbiopsziákban nem végeztek. Elméletileg a glutén gyulladást elősegítő környezetet teremthet a bélben, ami gyakoribb betegség-fellángolásokhoz és intenzívebb terápiák szükségességéhez vezethet, hasonlóan az IBD-ben szenvedő betegekhez és az egyidejű lisztérzékenységhez.15 nem zárhatjuk ki azonban, hogy a GFD az étrendi FODMAP-k jelentős csökkenéséhez vezet, amint azt Biesiekierski et al., a betegek GI tüneteinek javulásához vezet.13 Megjegyzendő, hogy egy feltáró tanulmány kimutatta, hogy a FODMAP-k étrendi csökkentése a tünetek jelentős javulásához vezet, beleértve a hasi fájdalmat, puffadást, gázt és hasmenést IBD-ben szenvedő betegeknél.16
azokat a betegeket, akik a felmérés időszakában GFD-t tartanak fenn, felkérték, hogy töltsenek ki egy nemrégiben validált 7 tételes Celiakia étrendi tapadási tesztet.8 ennek a tesztnek az additív pontszáma tükrözi a GFD betartását, és nagymértékben korrelál a standardizált dietetikus értékeléssel, és úgy tűnik, hogy felülmúlja a szerológiai vizsgálatokat. A teszt azonban nem számszerűsíti a gluténbevitel mennyiségét, hanem inkább a gluténszennyezés valószínűségére utal. A válaszadók több mint 40% – a szigorúan fenntartotta a GFD-t, míg a betegek nagyjából 25% – át tisztességesnek vagy rosszul tapadónak találták. Érdekes módon az összes klinikai tünet közül csak a fáradtság javult jelentősen a jó tapadás mellett. A vashiányos vérszegénység hiányában a fáradtság számos IBD-ben szenvedő beteg vezető tünete.17 lehetséges, hogy a fáradtság fordítva befolyásolta a kohorszunk betartását, de véletlenül a fáradtság súlyosbodása volt a legjelentősebb megállapítás az NCGS-ben szenvedő betegeknél végzett glutén kihívás vizsgálatban is.9
a II. osztályú MHC haplotípus, a HLA-DQ2 és a HLA-DQ8 szinte minden CD-s betegben jelen van, és érdekes módon a betegek 50% – ában is megtalálható, akik gluténmentes étrendben javulnak, ami magasabb, mint az általános populációban várható.6 vizsgálatok túlnyomórészt hasmenéses irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeknél (IBS-D) Azt is kimutatták, hogy a HLA-DQ2 hordozója kedvezően reagál a gluténmentes étrendre. Valójában az IBS-D HLA-DQ2 pozitivitással rendelkező betegek 60%-ánál, de a nyilvánvaló celiakia jelei (negatív TTG antitestek és a duodenumban nyert biopsziákon az aktív celiakia jelei), a hasmenés és a puffadás tünetei javultak a 6 hónapos gluténmentes étrendben, szemben a HLA-DQ2 pozitivitással nem rendelkező betegek csak 12% – ával.18 mivel NCGS-ben szenvedő betegeknél feltételezik, a glutén közvetlen hatással lehet a bél barrier funkciójára és a nyálkahártya immunrendszerére HLA-DQ-2 vagy DQ 8 genotípusú IBD-s betegeknél.19 Vazquez-Roque és mtsai egy nemrégiben végzett tanulmányában a vékonybél permeabilitása szignifikánsan megnövekedett IBS-D betegeknél, akiknek HLA-DQ2 vagy 8 pozitivitása volt gluténtartalmú étrenden (GCD), de ez nem volt a helyzet a HLA-DQ 2 és 8 negatív betegeknél.11 a vastagbél nyálkahártyájának epitheliális gátjához kapcsolódó számos fehérje RNS-expressziója (zonula occludens-1, occludin és claudin) általában alacsonyabb volt a GCD résztvevőinél, mint a GFD résztvevőinél. Az étrenddel összefüggő RNS-expressziós változások azonban csak statisztikai szignifikanciát értek el a vizsgálatban résztvevőknél, akik HLA-DQ 2 vagy 8 pozitív státusszal rendelkeztek. A HLA-DQ2 vagy a DQ8 nem található magasabb gyakoriságban az IBD-s betegeknél, de lenyűgöző lenne értékelni ezeknek a haplotípusoknak az összefüggéseit a gluténmentes étrendre adott válasz IBD-s betegeknél prospektív vizsgálatokban.20 ezenkívül a nem celiakiás IBD-ben szenvedő betegek bélgyulladásának mértékét befolyásolhatják a nemrégiben azonosított nem glutén-amiláz / triptáz inhibitorok (ATI-k), amelyek megtalálhatók a búzában és a kapcsolódó gabonafélékben. Ezek az ATI-k a Toll-like receptor 4-en keresztül a veleszületett immunválasz erős aktivátorai, ami in vitro és in vivo a gyulladásgátló citokinek upregulációjához vezet.21
a CCFA partners kohorsz alapján a betegek által jelentett adatok számos korlátozással rendelkeznek, amint azt a közelmúltban vázoltuk.22 a CCFA-partnerek a betegek önkéntes mintája, ezért a fent leírt eredmények nem feltétlenül tükrözik az összes IBD-s beteg hasonló étkezési szokásait. A szelekciós torzítás lehetőségének kezelése a mintán belül a GFD kérdőív kitöltése, összehasonlítottuk a a kérdőívet kitöltők jellemzői a CCFA partnerek kohorszának jellemzőivel általában nem találtak klinikai szignifikáns különbségeket. Mivel a vizsgálat egyetlen kérdőíven alapult vérminták gyűjtése nélkül, nem zártuk ki az okkult lisztérzékenységet szerológiai Szövet-transzglutamináz teszteléssel sem tudtuk meghatározni a HLA DQ2 vagy DQ 8 státuszt. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a lisztérzékenység prevalenciája IBD-ben szenvedő betegeknél összehasonlítható a nem IBD populáció prevalenciájával.15, 23 Az a megállapítás, hogy a betegek 0,6% – ánál diagnosztizálták a lisztérzékenységet, összehasonlítható a celiakia (beleértve a diagnosztizált és nem diagnosztizált eseteket is) jelenleg jelentett 0,7% – os prevalenciájával az Egyesült Államokban.24 jelenleg az USA-ban a cöliákiás betegek többsége diagnosztizálatlan, de mivel az IBD-s betegek hasonló GI-tünetekben szenvednek, mint sok celiakia beteg, nagyon valószínű, hogy az IBD diagnosztikai munkájának felállításakor az egyidejű lisztérzékenységet szerológiai teszteléssel vagy endoszkópiával diagnosztizálják.
összefoglalva: a GFD magas prevalenciája a CCFA partnerek kohorszában erősen sugallja ennek az étrendnek a lehetséges szerepét az IBD-betegek alcsoportjainak kiegészítő terápiás kezelésében. A GFD klinikai gyakorlatban történő vizsgálata jelentős bélrendszeri tünetekkel rendelkező betegeknél, amelyek nem kizárólag a bélgyulladás mértékével magyarázhatók, biztonságos és rendkívül hatékony terápiás megközelítés lehet A celiakia megfelelő vizsgálatát követően. További kutatások a bélgyulladás glutén által közvetített súlyosbodásának lehetséges mechanizmusainak vizsgálatára érzékeny IBD-s betegeknél is indokolt.