a Xiongnu a kelet-ázsiai sztyeppén élő nomád népek Szövetsége volt. Az ősi kínai források szerint a Xiongnu birodalmat egy Modu Chanyu nevű vezető alapította KR.e. 209 után. Az ősi kínai szövegek azt is állítják, hogy a Xiongnu KR.E. 3. század óta lakta a sztyeppét.
a Xiongnu domináns hatalommá vált Északkelet-Közép-Ázsia sztyeppéin az ie 2.században, birodalmuk pedig az AD 1. század végéig tartott. Ez a birodalom középpontjában az a régió állt, amelyet ma Mongóliának nevezünk, de magában foglalta Szibéria, Gansu és Hszincsiang részeit is.
a Xiongnu bonyolult kapcsolatban állt a kínai dinasztiákkal, az ellenségeskedések és a nyíltan erőszakos konfliktusok időszakai váltakoztak olyan korszakokkal, amelyeket kölcsönösen előnyös kereskedelem, sőt házasságkötések jellemeztek.
a történészek számos kísérletet tettek a Xiongnu genetikai vagy kulturális összekapcsolására az Eurázsiai sztyeppén lakó népességcsoportokkal jóval a Xiongnu Birodalom bukása után, de a téma ellentmondásos a megbízható bizonyítékok hiánya miatt. Az egyik legismertebb hipotézis az, amely összeköti a Xiongnu-t a hunokkal. A 18. században Joseph de Guignes francia tudós javasolta ezt a kapcsolatot, azóta jelentős erőfeszítéseket tettek a témára, de eddig nem sikerült tudományos konszenzust elérni.
a Xiongnu etnikai magjának identitása egy másik kérdés, amelyet erősen vitattak, és ahol nincs konszenzus. A kínai forrásokban található (nagyon szűkös) nyelvi maradványok alapján az etnikumot különféle módon javasolták Mongol, Török, uráli, Iráni, Jenisei, Szinita vagy többnemzetiségű.
a Xiongnu
Xiongnu gazdaság & életmód
Irma Marx kutató szerint a terelés volt a Xiongnu gazdaság alapja.
eredetileg szinte az összes Xiongnu lelkipásztori nomád volt, akik sátrakban éltek, de az első századra KR.e. letelepedett népesség fejlődött ki. Ezek a letelepedett populációk egyesítették az állattartást a köles, az árpa és a búza termesztésével.
a Xiongnu jártas volt egy íj és nyíl lóháton.
család
egy Xiongnu férfinak több felesége is lehet.
amikor egy házas Xiongnu férfi meghalt, az özvegyek feleségül vették néhai férjük fiatalabb testvéreit vagy fiait (akik egy másik feleségtől születtek).
ha egy nagy főnök meghal, feleségeit és szolgáit megölhetik és eltemethetik vele.
vallás
kínai források szerint a Hsziongnuk imádták az eget, a földet, a napot, a Holdat és őseiket. A kultúra sámánisztikus volt, és a sámánok nagy hatással voltak a csoport többi tagjára.
a Xiongnu különleges szertartásokat tartott, ahol fehér lovakat áldoztak fel és itták a vért. A ló rendkívül fontos volt a Xiongnu számára; mind háborús, mind békeidőben.
kézművesség
a Xiongnu háztartási eszközöket, kerámiákat, fegyvereket, ékszereket és szerszámokat készített (beleértve a finom szerszámokat is). Műhelyeik voltak, ahol vas – és rézötvözeteket olvasztottak.
nyelv és írás
a Xiongnu nyelvéről nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Egyes források szerint a török nyelvcsoport része lehetett.
a Xiongnu nem hagyott bizonyítékot az írásra.
a Xiongnu Birodalom hanyatlása
a Xiongnu Birodalom a kínai Han-dinasztia (KR.U. 206-220) alatt kezdett teret veszíteni, amikor a kínai birodalom kibővítette méretét.
a csaták hatalmas károkat okoztak a Xiongnu-knak, akik sok embert és lovat vesztettek. A helyzet feszültséget okozott a konföderáción belül is, és sok törzs hagyta, hogy a kínaiak vazallusává váljon.
Külső-Mongóliában az északi Xiongnu távozott, mivel inkább Dzungariába mentek; Kína északnyugati részén, Hszincsiang északi felének megfelelő földrajzi régió. Végül vezetőiket lefejezte a kínai hadsereg. Ezt követően nincs több történelmi feljegyzés az északi Xiongnu-ról.
a déli Xiongnu átvette Külső Mongólia miután az északi Xiongnu elhagyta Dzungaria. Eleinte nem volt háború közöttük és a kínaiak között. A nulla év körül a déli Xiongnu elterjedt Dzungariában, és a Kínával való kapcsolat egyre feszültebbé vált, bár néhány Xiongnu törzs, akik a határvidék mentén éltek, Kína vazallusai maradtak, és egyfajta pufferként szolgáltak a többi Xiongnu törzs és a kínaiak között.
az első században a Hsien Pei nevű Tungus / Mongol nép meghódította Mongóliát, ami sok Xiongnut arra késztetett, hogy dzungariába vándoroljon. Száz évvel később a Hsien Pei irányította Dzungariát is, és nem hallunk a Xiongnu-ról a 170-es év után. Az egyik figyelemre méltó kivétel a viszonylag kevés Xiongnu törzs, amely a kínai határ mentén élt; az 5.századig folyamatosan megjelennek a kínai forrásokban.