mindannyian kitaláltunk egy szót legalább egyszer az életünkben.
valószínűleg egy olyan nyelvi játékból származik, amely megsemmisítette az összes magánhangzót. Vagy szeretetteljes kifejezés egy szerető számára, ami érthetetlenné teszi a képzetlen hallgató számára. Talán a testvérek között megosztott titok volt, hogy megakadályozzák a behatoló füleket, különösen a kíváncsiskodó felnőtteké.
miért hozunk létre szavakat?
nem meglepő, hogy új szavakat varázsolunk, akár kedves emlékekből, Csintalan álruhából, akár tiszta képzeletből és szórakozásból.
néha azért tesszük ezt, mert exkluzívak akarunk lenni, vagy mert felvillanyoznak elképzelt világaink és lenyűgöző történeteink. Más Idők, úgy érezhetjük, hogy egy közös kifejezés egyszerűen nem elég hatékony ahhoz, hogy beágyazza azt, amit valóban érzünk. Roald Dahl regényei tele vannak példákkal, amelyek megmutatják, hogyan lehet ez a helyzet. Nem” giganticus “hozzá egy bizonyos extravagáns, hogy a leírhatatlan szinonimája,” gigantikus ” nem tudott?
ez látható a digitális eszközeinken megjelenő szavakkal és kifejezésekkel is, mint például a “totes”, a “noob” vagy a “troll”. Egyesek azzal érvelhetnek, hogy az online kommunikáció ezen új módjai minden nyelv katasztrofális és pusztító végéhez vezetnek. De a folyamatosan változó internetes nyelv akár világszerte is összekapcsolhatja az embereket, leküzdve a faji, osztálybeli, életkorbeli, nemi és iskolai háttér korlátait. A szavak feltalálása nem új, sőt segíthet a jobb kommunikációban.
Új Szavak létrehozása, más néven neologizmus, az, ami gazdagítja a nyelveket, és alkotó jellegűvé teszi a beszélgetést. Míg a legtöbb nyelv természetesen fejlődik és változik, néhány nyelv teljesen felépül egy napirenddel.
művész Hildegard von Bingen, egy németországi kolostor apátnője volt, aki feltalálta a Lingua Ignotát (latinul”Ismeretlen Nyelv”). Több mint ezer szóval, ez misztikus és vallási okokból készült.
a legújabb épített nyelveket is szórakoztató és művészi célokkal találták ki, mint például a Dothraki David Peterson Trónok harca sorozatában — amely lényegében J. R. R. Tolkien híresen felépített tünde nyelvei. Az A Secret Vice című esszéjében Tolkien elmondta, hogy “a nyelv és a mitológia összekapcsolódik a funkciókban”, ahol a nyelv fontos eszköz volt ahhoz, hogy hangot adjon az embereknek a történet világában.
új szavak is megjelennek, amikor arra törekszünk, hogy megtaláljuk a módját, hogy leírjuk a konkrét jelentéseket a mindennapi szóhasználatban. Valójában sok új szót találtak a jól ismert írók. Ezeket a szavakat néha (és kiszámíthatóan) autoritásnak nevezik. Ez nem meglepő, ha belegondolunk, hogy William Shakespeare több mint 400 szót hozott létre, amelyek azóta bekerültek a közös angol köznyelvbe.
· “zöld szemű szörny” – William Shakespeare Othello
jelentése: féltékenység, amelyet szörnyként képzelnek el, amely megtámadja az embereket. Az ő játék, Shakespeare használta a mondat: “Ó, vigyázz, Uram, a féltékenység!/ Ez a zöld szemű szörny, amely gúnyolódik / a hús táplálkozik”.
· “a kúszások” – Charles Dickens David Copperfield
jelentése: visszataszítás, horror vagy félelem érzése. Ezt a szót befolyásolhatta a “hátborzongató”, amelyet szintén az 1830 – as években találtak ki.
· “Jabberwocky”-Lewis Carroll a tükörben
jelentése: értelmetlen, halandzsa vagy értelmetlen nyelv. Ez Carroll verséből származott a könyvben, amely több neologizmust tartalmazott.
jelentése: Unalmas vagy unalmas ember. Egy másik helyesírás a “knurd” (“részeg”, visszafelé) volt — azonban eredeti jelentése Dr. Seuss történetében még mindig vitatható.
· “Tween” – J. R. R. Tolkien In The Fellowship of the Ring
jelentése: a “között” összehúzódása, ez a szó 10 és 12 év közötti fiatalokat ír le. Tolkien eredeti szövegében 20 és 33 év közötti hobbitokra utalt.
mit mondanak nekünk a feltalált szavak a nyelvekről?
ezen alkotások mögött tudományos és összehangolt erőfeszítés áll. Az új nyelvi találmányok közelebb hoznak minket ahhoz, hogy megnézzük a nyelvtani szavakat (a, be, a), valamint a főneveket vagy igéket, amiről beszélünk (mozgás, alma, szerelem). Néha lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk, hogy a különböző “valódi” nyelvek eltérően használják a nyelvtanokat, mégis közös mintázattal rendelkeznek. Ez azt mutatja, hogy az írók nem mindig húzták ki a szavakat a semmiből.
például angolul a mondatok hosszabb ideig jelenhetnek meg (“szeretnék egy kis rizst”), míg más nyelveken rövidebb időbe telik a pont elérése (maláj, ahol angol megfelelője “rizst akarok”lenne). Mégis mindkét példában a névmás (“I”) kezdi a mondatokat, ezt követi az ige (“Szeretnék”/” Szeretnék”) és a tárgy (“rizs”).
az új nyelvek hasonló nyelvtani és nyelvi struktúrákon dolgoznak. Arra is késztet bennünket, hogy megállapítsuk, hogyan működik a nyelvtan egy nyelven — mindaddig, amíg képesek vagyunk észrevenni egy mintát. Hasonló módon működik, amikor hatékonyan tanulunk nyelveket, az alapvető szavak, a mintaszabályok ismerete, valamint a szavak és a hangok jelentése alapján történő felismerése révén.
Iga Nowak és Giosu Baggio kutatók azt vizsgálták, hogy a gyerekek és a felnőttek meg tudnak-e tanulni épített nyelveket olyan gyakori szavakkal, amelyeket szigorúan a mondatokba rögzítettek. Ez ellentétes a szavak szabadabb mozdulataival, amelyek valós nyelveken történnek. Az eredmény? A felnőttek jobban megtanulták a feltalált nyelveket, mivel támaszkodhattak a nyelvekkel kapcsolatos előzetes ismeretekre és tapasztalatokra, annak ellenére, hogy a szabályok ellentétesek a valódi nyelvek működésével. Ily módon az új nyelvek átjárót nyújthatnak a nyelvek tanulásának megértéséhez.
tudunk új szavakat lefordítani?
gyakran vannak olyan kultúrára jellemző szavak, amelyek máshol nem fordíthatók le, és a fordítók hasonló dilemmában találják magukat, amikor új szavak fordításáról van szó.
néhány fordító úgy hagyja a szavakat, ahogy vannak, ahogy a lefordíthatatlan szavakat általában lefordítják. Más esetekben, amikor eredeti szavának nyelvtani hibája van (például “legrosszabb-est”), hasonló nyelvtani hibát követnek el a fordításában is. A lefordíthatatlan szavak fordításának módjairól mindig heves vita folyik, ahogy az új szavak továbbra is megjelennek és bekerülnek a lexikonunkba, mint mindig. Lehet, hogy zavaró, de a fordítók megragadhatják és meg is fogják ragadni a lehetőséget, hogy gyakorolják kreativitásukat, miközben új szavakkal küzdenek.
időközben semmi sem akadályozhatja meg az embereket abban, hogy új szavakat és kommunikációs módokat készítsenek a történetmesélésben. Intelligens lényekként kreatívan keressük a felfedezetlen dolgokat, még az általunk kifejezett módokon is. És ahogy közeledünk a könyv Világnapjához, arra hívlak benneteket, hogy ünnepeljétek meg a szavakat, akár nemrég találták ki, akár nem.
mert szavak nélkül ma nem lennék itt, és az élet kevésbé lenne izgalmas irodalom és történetekkel, mítoszokkal és fecsegésekkel teli világok nélkül.
írta: Liani MK