a szorongásos rendellenességek meglehetősen gyakoriak, és gyakran figyelmen kívül hagyják a Sclerosis multiplexben (MS) szenvedő betegeket. Ennek oka gyakran a szorongás megkülönböztetésének nehézsége személyiség korrelál vagy reaktív tendenciák neurológiai betegségben szenvedő betegeknél. Ez a fejezet a tanácsadó pszichiáter irányelveit kínálja pszichológiai támogatás nyújtása SM-ben szenvedő betegek számára betegségük különböző szakaszaiban. DSM-IV-alapú differenciáldiagnózis, pszichoterápiás technikák, viselkedési beavatkozások és farmakológiai támogatás (beleértve az újabb alternatív terápiákat) felülvizsgálják. A krónikus és progresszív betegség által okozott fizikai, funkcionális és szimbolikus veszteségeket az egyes betegek életének tágabb összefüggésében veszik figyelembe. Különös figyelmet fordítottak a szteroid által kiváltott szorongás specifikus farmakológiai kezelésére. Ez alapvető tudás a tanácsadó pszichiáter számára. A depressziós tünetek, a mániás tünetek és a kognitív változások közötti átfedést az SM-ben szenvedő betegeknél vizsgálják, különös tekintettel a strukturális korrelációkra. A jelenlegi neuro-képalkotó technikák, beleértve az olyan feltörekvő technológiákat, mint a gadolínium növelése, az egy foton emissziós számítógépes tomográfia és az agy elektromos térképezése (BEAM), most sokkal pontosabb képet nyújtanak az SM agykárosodásáról. Ez lehetővé teszi a betegség sokkal korábbi diagnosztizálását, és összefüggést mutat a neuropszichiátriai klinikai eredmények, valamint a demielinizáló plakkok jellege és elhelyezkedése között az SM betegek agyában. Ez a fejezet egyértelműen meghatározza a szorongásos rendellenességek és az agyi részvétel közötti összefüggéseket az SM-ben szenvedő betegeknél, ami arra utal, hogy a közös neurológiai és biokémiai mechanizmusok kiterjedtebbek, mint általában feltételezik. Reméljük, hogy ez az információ segíteni fogja a klinikusokat az SM betegek szorongásának pontosabb diagnosztizálásában és hatékony kezelésében.