a nyelvészet területén számos különböző perspektíva volt a nyelv témájában egy adott időszak rendelkezésre álló bizonyítékai alapján. Ahogy a nyelvi antropológiában tanították, ez a terület számos szemponton ment keresztül, például a történeti nyelvészetről a leíró nyelvészetre fejlődött.
nyelvészeti ismereteink idővel és pontos bizonyítékokkal folyamatosan fejlődnek. Semmi sem lehet találóbb példa erre, mint a vita arról, hogyan alakul a nyelv két nagy tudós, B. F. Skinner és Noam Chomsky között. Először is, Skinner a pszichológia területén szélesebb körben ismert, mint a behaviorizmus egyik úttörője, de mint korábban említettük, a nyelv fejlődéséről is elmélkedett. Beszélt arról, hogy a gyerekek hogyan tanulják meg a nyelvet a körülöttük lévő környezetből, főleg behaviorista keretek között. Alapvetően, ahogy a gyermek új nyelvtudást tanul, a társadalmi hatások megerősítéssel segítik a tanulást, például a gyermek a “könyv” szót mondja, a tanár pedig bólint és jutalmazza őket a megfelelő szó kimondásáért és a megfelelő tárgy azonosításáért.
ezt az elméletet azonban egy másik neves tudós és kutató, Noam Chomsky erősen kritizálta. Feltételezte a minden ember számára veleszületett univerzális nyelvtan elméletét, amely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy nyelvet tanuljanak és tájékozódjanak a nyelvtani struktúrákról. Ez a biológiai eszköz segít abban, hogy a főneveket és az igéket koherens mondatokká egyesítsük. Chomsky azt is elmondta, hogy van egy elsődleges időszak a gyermekek nyelvének megtanulására, nagyjából minél fiatalabb, annál jobb, különben a gyermekek számára nehéz lesz később használni a nyelvet az életükben. A nyelv fejlődésének ezt a perspektíváját generatív nyelvtannak nevezik.
a kettő közötti vita a pszichológia és az antropológia mint társadalomtudomány közötti szakadékot is bemutatja. A pszichológia inkább az egyéni szintre koncentrál, például az ember megismerésére és attitűdjére, míg az antropológia inkább az egyénre összpontosít kultúrájával kapcsolatban. Ez a két terület átfedésben lehet kutatási fókuszukban, ebben az esetben a nyelv elsajátításában, általában azonban a külső cselekvések és a viselkedés különböző magyarázataival.
ez a nézeteltérés a nyelv elsajátításában heves vita tárgyává vált Chomsky és Skinner között, ami a két társadalomtudományi terület közötti szakadék jelképe.
ennek a vitának a közepén azonban egyedülálló esemény történt: egy Genie Wiley nevű vad gyermek felfedezése és megmentése.