4. A városi, elővárosi és vidéki közösségek problémái

az Egyesült Államok városi, elővárosi és vidéki közösségei ma számos problémával szembesülnek. Egyesek közösek a közösségi típusokban, míg mások az élet egyedi természetéhez kötődnek ezeken a különböző területeken. Egyes esetekben, mint például a kábítószer-függőség és a munkahelyek, a helyi problémák súlyosságával kapcsolatos nézetek szorosabban kapcsolódnak a fajhoz és a társadalmi-gazdasági helyzethez, mint a közösség típusához, ami arra utal, hogy az amerikaiak előtt álló kihívások egy része inkább a demográfiai, mint a földrajzban gyökerezik.

mind a városi, mind a vidéki közösségekben mintegy felük a kábítószer-függőséget felső szintű problémának tekinti: 50%, illetve 46% szerint ez a helyi közösség egyik fő problémája. A külvárosi területeken élő felnőttek kisebb, de jelentős része (35%) szerint a kábítószer-függőség jelentős probléma ott, ahol élnek.

a városi lakosok körében nagyobb az aggodalom a megfizethető lakhatás, a szegénység, a bűnözés és az állami iskolák minősége miatt, mint a külvárosi és vidéki társaik között. Például a városi területeken élő felnőttek 52% – a szerint a megfizethető lakhatás elérhetősége a helyi közösség egyik fő problémája, szemben a külvárosokban 34% – kal, a vidéki területeken pedig 36% – kal. Hasonlóképpen, a városi lakosok körülbelül kétszer olyan valószínűek, mint a külvárosokban élők, hogy azt mondják, hogy a bűnözés nagy probléma, ahol élnek (35% vs.16%). Minden ötödik vidéki lakos szerint a bűnözés komoly probléma a közösségükben.

néhány probléma különösen akut a vidéki területeken. A vidéki lakosok lényegesen nagyobb valószínűséggel mondják el a munkahelyek elérhetőségét, mint a városi vagy külvárosi területeken élők: a vidéki lakosok 42% – a szerint ez komoly probléma a közösségükben, szemben a városi lakosok 34% – ával és a külvárosi lakosok 22% – ával. A vidéki lakosok szintén jelentősen nagyobb valószínűséggel mondják, hogy a tömegközlekedéshez való hozzáférés komoly probléma ott, ahol élnek.

míg a közösségi típusokban viszonylag kevés felnőtt mondja, hogy a jó orvosokhoz és kórházakhoz való hozzáférés, a nagy sebességű internet és az élelmiszerboltok nagy problémát jelentenek ott, ahol élnek, jelentős részük szerint mindegyik legalább egy kisebb probléma. A vidéki lakosok minden esetben kiemelkednek. Amikor az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről van szó, a vidéki lakosok kétharmada szerint ez nagyobb vagy kisebb probléma, ahol élnek. Összehasonlításképpen, a külvárosiak nagyjából azonos aránya (64%) szerint ez nem jelent problémát ott, ahol élnek. Hasonlóképpen, míg a vidéki felnőttek 58% – a szerint problémát jelent számukra a nagy sebességű internet-hozzáférés – köztük 24% – uk szerint ez komoly probléma -, a városi (43%) és a külvárosi (36%) lakosok kisebb hányada szerint ez a probléma ott, ahol élnek. A külvárosi lakosok lényegesen kevésbé valószínű, mint városi vagy vidéki társaik, hogy az élelmiszerboltokhoz való hozzáférést problémaként jellemezzék közösségükben. Csak 20% teszi ezt, szemben a városi területeken élők 33% – ával, a vidéki területeken pedig 43% – kal.

a rasszizmussal kapcsolatos aggodalmak nagyjából hasonlóak a városi és vidéki közösségekben – a városi lakosok 21% – A és a vidéki lakosok 17% – a szerint ez komoly probléma. Valamivel kisebb részesedés (13%) szerint ez komoly probléma a külvárosokban.

az utak, hidak és egyéb infrastruktúra állapota a városi lakosok 36% – ának, az elővárosi lakosok 27% – ának és a vidéki lakosok 32% – ának jelent komoly problémát. A forgalom viszont sokkal nagyobb problémát jelent a városokban (36% szerint ez komoly probléma) vagy a külvárosokban (29%) élők számára, mint a vidéken élő felnőttek számára (13%).

éles társadalmi-gazdasági megosztottság a kábítószer-függőséggel kapcsolatos aggodalmakban

a közösségi típusok között az amerikaiak többsége szerint a kábítószer-függőség problémát jelent a közösségükben. Összességében 42% szerint ez jelentős probléma, további 45% szerint pedig kisebb probléma.

Az ezzel kapcsolatos aggodalmak nem különböznek nagymértékben a fehérek és a nem fehérek között, és nem is különböznek jelentősen az életkor szerint. A probléma súlyosságával kapcsolatos nézetek jelentősen eltérnek a társadalmi-gazdasági vonalak mentén. Míg a főiskolai végzettséggel vagy annál magasabb végzettséggel rendelkező felnőttek egyharmada azt mondja, hogy a kábítószer-függőség a helyi közösség egyik fő problémája, nagyjából tízből négy főiskolai végzettséggel rendelkezők (43%), és még magasabb a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (48%).

hasonlóképpen, azok, akik felső osztályként írják le magukat, kevésbé aggódnak a kábítószer-függőség miatt, mint azok, akik közép-vagy alsóbb osztálynak írják le magukat. Valójában az alacsonyabb osztályú felnőttek 50% – a szerint a kábítószer-függőség komoly probléma ott, ahol élnek. Ezek a hiányosságok – többnyire – a közösségi típusok között fennállnak, bár az osztálykülönbségek nem nyilvánvalóak a vidéki lakosok körében.

vidéki lakosok nagyobb valószínűséggel mondják, hogy a munkahelyek elérhetősége jelentős probléma ott, ahol élnek

összességében az amerikaiak 31% – a szerint a munkahelyek elérhetősége jelentős probléma a helyi közösségben, 45% – uk szerint ez kisebb probléma. Nagyjából minden negyedik (23%) azt mondja, hogy ez nem jelent problémát a közösségükben. A helyi munkakörülményekről alkotott felfogás nemcsak a közösség típusa, hanem a legfontosabb demográfiai jellemzők szerint is különbözik. Jelentős faji megosztottság tapasztalható a munkahelyek elérhetőségével kapcsolatos nézetekben, a nem fehérek sokkal nagyobb valószínűséggel mondják, mint a fehérek, hogy ez komoly probléma ott, ahol élnek (40% vs.26%).

ez a különbség a közösségtípusok között látható, a nem fehérek szignifikánsan nagyobb hányada aggodalmát fejezi ki a munkahelyek rendelkezésre állása miatt, ahol élnek. A vidéki területeken, ahol a munkahelyek aránya összességében magasabb, a nem fehérek 53% – A és a fehérek 38% – A jellemzi ezt a problémát.

a munkahelyek elérhetőségével kapcsolatos nézetek iskolai végzettség és jövedelem szerint is eltérőek. Összességében a főiskolai végzettséggel vagy annál magasabb végzettséggel rendelkező felnőttek 22% – a szerint ez a helyi közösség egyik fő problémája, szemben a főiskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők 35% – ával. Hasonlóképpen, azok a felnőttek, akiknek éves háztartási jövedelme kevesebb, mint 30 000 dollár, körülbelül kétszer olyan valószínűek, mint a 75 000 dollár vagy annál magasabb jövedelműek, azt mondják, hogy a munkahelyek elérhetősége komoly probléma a közösségükben (43% vs.20%). Ezek a minták következetesek a városi, elővárosi és vidéki lakosok körében.

a mericans vegyes nézeteket vallanak arról, hogy a munkahelyi helyzet lesz a jövőben. Körülbelül egyharmaduk (34%) azt várja, hogy 10 év múlva jobb lesz a munkahelyek elérhetősége ott, ahol élnek, 20% szerint rosszabb lesz, 45% szerint pedig nagyjából ugyanaz marad. A városi felnőttek optimistábbak, mint a külvárosi és vidéki területeken élők. A vidéki lakosok a legkevésbé optimisták. Tízből négy városi lakos arra számít, hogy a következő évtizedben javulni fog a helyi közösség foglalkoztatási helyzete, szemben a külvárosiak 34% – ával és a vidéki területeken élők 28% – ával. Nagyjából minden ötödik közösségi Típus azt mondja, hogy arra számítanak, hogy a munkahelyi helyzet rosszabb lesz, ahol élnek.

A külvárosi és vidéki lakosok körében, akik szerint a munkahelyek rendelkezésre állása komoly problémát jelent a közösségükben, viszonylag kevesen vannak optimisták abban, hogy a dolgok javulni fognak a következő évtizedben – a vidéki területeken élők 20% – A és a külvárosiak 21% – a.

széles faji hiányosságok egy sor közösségi problémában

a nem fehérek következetesen nagyobb aggodalmat fejeznek ki, mint a fehérek a közösségük különféle problémáinak nagysága miatt. Sok esetben, a faji különbség továbbra is fennáll a közösségi típusok között. A városi, elővárosi és vidéki területeken a nem fehérek sokkal nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a szegénység, a bűnözés, a rasszizmus, a munkahelyek, a jó orvosokhoz és kórházakhoz való hozzáférés, valamint a nagy sebességű internet-hozzáférés a helyi közösségek fő problémája. Egyes esetekben, fehérek a külvárosokban látszanak, hogy a legkevésbé aggasztja ezeket a kérdéseket. Például, amikor a szegénységről van szó, a külvárosi fehérek 17% – a szerint ez komoly probléma a közösségükben, szemben a vidéki fehérek 28% – ával és a városi fehérek 35% – ával.

a külvárosi és vidéki közösségekben faji megosztottság tapasztalható a lakhatás, a K-12 állami iskolák minősége, az élelmiszerboltokhoz való hozzáférés és a forgalom tekintetében. A városi területeken élő fehérek és nem fehérek hasonló mértékű aggodalmat fejeznek ki ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban.

ezen problémák közül számos társadalmi-gazdasági megosztottság is fennáll. A szegénység, a bűnözés és az infrastruktúra, valamint a minőségi orvosi ellátáshoz, a nagysebességű internethez és az élelmiszerboltokhoz való hozzáférés tekintetében a négy évnél fiatalabb felnőttek jelentősen nagyobb valószínűséggel fejezik ki a magas szintű aggodalmat, mint a főiskolai végzettségűek. Például a főiskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek 32% – a szerint a szegénység komoly probléma ott, ahol él, szemben a négyéves vagy annál idősebb főiskolai végzettséggel rendelkezők 24%-ával. Hasonlóképpen, míg a négyéves főiskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek körülbelül egyötöde (17%) szerint a nagy sebességű internet-hozzáférés komoly problémát jelent a közösségükben, a főiskolai végzettséggel rendelkezőknek csak 8%-A mondja ugyanezt.

a helyi problémákkal kapcsolatos nézetek oktatási megoszlása kevésbé következetes, mint a közösségtípusok közötti faji megosztottság. A bűnözéssel és az orvosokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nézeteket illetően a kevésbé képzett felnőttek nagyobb aggodalmat fejeznek ki, mint a városi, elővárosi és vidéki területeken alapképzettséggel vagy magasabb diplomával rendelkezők.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Previous post Kobe Bryant Rap karrierjének titkos története
Next post a vevők alkupozíciója / Porter öt erő modellje