(1856-1915). Az első afro-amerikai, akinek arca megjelent az Egyesült Államok postabélyegén, Booker T. Washington volt, akit így halála után negyed évszázaddal megtiszteltek. (1946-ban ő lett az első fekete is, képével egy érmén, egy 50 centes darabon.) Tíz centes bélyegzője 1940-ben került forgalomba a Tuskegee Intézetben, amelyet Washington csak 25 éves korában alapított. A pedagógus emlékműve az egyetemen azt mutatja, hogy szimbolikus fátylat emel a felszabadult Rabszolga fejéről.
Booker Taliaferro Washington született egy rabszolga április 5, 1856, Franklin County, Va. Anyja, Jane Burroughs ültetvény szakács volt. Apja ismeretlen fehér ember volt. Gyerekként Booker udvarokat söpört és vizet vitt a földeken dolgozó rabszolgáknak. Az amerikai polgárháború után szabadult, anyjával elment Malden, W. Va., hogy csatlakozzon Washington Fergusonhoz, akit a háború alatt feleségül vett.
Booker só-és szénbányákban segített eltartani a családot. Megtanította magának az ábécét, majd éjszakákat tanult egy helyi feketeiskola tanárával. Amikor elkezdett iskolába járni, minden nap öt órát kellett dolgoznia az óra előtt. Booker Washingtonnak hívta magát, amíg meg nem tudta, hogy anyja Booker Taliaferrónak nevezte el.
körülbelül 16 éves korában Booker elindult a Hampton Normal and Agricultural Institute-ba, amelyet a Freedmen ‘ s Bureau vezetője hozott létre az egykori rabszolgák oktatására. Az út nagy részén sétált, azon dolgozik, hogy megszerezze a viteldíjat a hosszú, poros utazás befejezéséhez Virginiába. Az ő felvételi vizsga többször söpört és porolt egy osztályteremben, és ő képes volt keresni a fórumon dolgozik, mint egy gondnok. Érettségi után három évvel később maldenben és Hamptonban tanított.
egy volt rabszolga, aki sikeres farmer lett, és egy fehér politikus, aki Macon megyében a Néger szavazást kereste, pénzügyi támogatást kapott egy feketék kiképző iskolájához Tuskegee-ben, Ala. Amikor a biztosok tanácsa felkérte Hampton vezetőjét, hogy küldjön igazgatót új iskolájukba, arra számítottak, hogy az igazgató fehér lesz. Ehelyett Washington 1881 júniusában érkezett. Júliusban kezdte az órákat 30 diákok egy fekete templom által adományozott kunyhóban. Később kölcsönkért, hogy megvegyen egy elhagyatott ültetvényt a közelben, és oda költöztette az iskolát. Mire a halála Tuskegee 1915-ben az Intézet (ma Egyetem) volt mintegy 1500 diák, több mint 100 jól felszerelt épületek, és egy nagy kar.
Washington úgy vélte, hogy a feketék előmozdíthatják alkotmányos jogaikat, ha a déli fehéreket gazdasági és erkölcsi fejlődésükkel lenyűgözik. Azt akarta, hogy felejtsék el a politikai hatalmat, és koncentráljanak a gazdálkodási készségeikre és az ipari szakmák tanulására. Téglagyártás, matrackészítés, kocsiépítés a Tuskegee által kínált tanfolyamok között volt. Teljesen fekete Karán szerepelt a híres mezőgazdasági tudós George Washington Carver (lásd Carver).
Washington békéltető politikája vonzotta a fehér politikusokat, akik közül sokan pénzzel járultak hozzá Tuskegee-hez. Az Egyesült Államok elnökeinek tanácsadója lett faji kérdésekben és a feketék kormányzati pozíciókba történő kinevezésében. A déli feketéket önsegítő programjai motiválták, de az északi militáns feketék, köztük W. E. B. Du Bois, kritizálták a faji szegregációval és diszkriminációval kapcsolatos hozzáállását (lásd Du Bois). Azt állították, hogy a szakképzés helyett a felsőoktatás és a politikai agitáció végül teljes polgári jogokat nyer.
az elfogadható fekete vezetéssel kapcsolatos nyílt vita 1895-ből származik, amikor Washingtont meghívták egy fehér közönségnek a Cotton States and International Exposition-ra Atlantában, Ga-ban. Miközben hangsúlyozta a feketék gazdasági fejlődésének fontosságát, többször használta a parafrázist: “dobd le a vödrödet ott, ahol vagy.”Néhány feketéket felháborított megjegyzése:” fajom legbölcsebbjei megértik, hogy a társadalmi egyenlőség kérdéseinek agitálása a legszélsőségesebb ostobaság.”Mások attól tartottak, hogy az egyenlő jogok ellenségeit bátorította az ő ígérete: “minden tisztán társadalmi dologban ugyanolyan elkülönültek lehetünk, mint az ujjak, mégis egyek, mint a kéz minden olyan dologban, amely elengedhetetlen a kölcsönös fejlődéshez.”
Washington tiszteletbeli fokozatot kapott a Harvard Egyetemen és a Dartmouth Főiskolán. Publikációi között szerepelt az Up from Slavery (1901), önéletrajza és Frederick Douglass (1907). Háromszor házasodott, túlélte az első két feleségét. Novemberben halt meg. 14, 1915. 1945-ben ő volt az első fekete, akit megválasztottak a hírességek Csarnokába. (Lásd még fekete amerikaiak, ” Booker T. Washington kora.”)